Gömör kétségkívül legérdekesebb kis városa Csetnek (títnik). A 13. században mint bányatelepülést alapították, 1328-ban megszerezte a vásártartási és vámszedési jogot. Iparosok települése, jelentős vasfeldolgozó üzemek működtek itt. Egyben jelentős piaca is volt. A város szélén a 15. században egy vízivár emelkedett, ez befolyásolta a mai főter részben szabálytalan alakját. A vízivár romjai megmaradtak. Érdekesek a polgári és iparosi házak is, amelyek megtartották klasszicista jellegüket.
A város legjelentősebb műemléke azonban a gótikus evengélikus templom, egyben nemzeti műemlék. Eredetileg egy háromhajós bazilika volt a 14. és 15. századból, pazar csillagszerű és hálószerű mennyezettel. A falak több mint 200 m2 festett, a hitélet egyes jeleneteit ábrázoló gyönyörű freskókkal. A templom berendezéséből megmaradt egy bronz keresztelőmedence a 15. századból, a 16-18. századbeli padok, több sírfelirat, a reneszánsz-barokk főoltár 1636-ból való, a szószék 1693-ból, és számos további apróbb műtárgy.
A római-katolikus templom a 18. századból való, berendezése barokk. A templom előtt egy 1710-ben emelt pestisoszlop áll.
Csetnek a Pelsőci-Nagy-hegyre (Pleivecká planina) - amely a Gömör-Tornai-karszt (Slovenský kras) nemzeti park része - induló kirándulások kezdeti pontja. A jelzett turistaösvény a Gerlaské skaly nevű látványosságra vezet, amelyről szép kilátás nyílik a környékre.
