Rozsnyó (Roňava) Észak-Gömör legnagyobb és legjelentősebb városa, 1776-tól a Rozsnyói püspokség helye. Eredetileg kiterjedt jogokkal rendelkező jelentős bányaváros. Központját egy nagy négyszög alakú tér képezi, az utóbbi évszázadokban épült figyelemre méltó épületekkel. A városban több érdekes templom található.
A püspöki katedrális eredetileg plébánia volt: egy hatalmas gótikus épület, szép boltozatokkal és barokk berendezéssel. A régebbi kincsei közül a legértékesebb a Szent Annát (Metercia) ábrázoló táblás festmény 1513-ból. A kép hátterében látható a bányászmunkák minden fázisa, a bányaterület bemérésétől az érc szállításáig. Megtaláljuk itt egy szentély falához épített szentségházat is 1507-ből.
A katolikus plébánia mellett található a városi kórház épülete. A főtér sorházai között megtaláljuk a ferencesek kolostorát és egy barokk berendezésű templomot.
A főtér közepén emelkedik a várostorony, az eredeti városháza maradványa. A 17. század közepéből származó melette lévő jezsuita templom érdekessége, hogy ezt az evengélikusoknak kellett a jezsuiták számára felépíteni. A főteret ismét Andrássy Franciska szobra uralja, a szobrot sok évre eltávolították. A jelenkori városháza egy 1711-ből származó épületben van.
A barokk-klasszicista püspöki székhely a 18. század végéből származik, előtte egy pestisjárvány emlékoszlopa. A 18. század végéből származó evangélikus templom és az 1904-1905 években épült szecesszió stílusú református templom nem a főtéren van.
Az 1910-ben épült szecsessió stílusú épületben található a figyelemre méltó Bányamúzeum, geolódiai, természetrajzi, bányászati és kohászati kiállításokkal. Rozsnyótól délre található a Szilicei-fennsík (Silická planina), amely a Szlovák Karszt Nemzeti Park része. Az északra vezető turistaösvények a Rozsnyói-hegységbe (Volovské vrchy) vezetnek, ennek is a főgerincére.
