Domica a Gömör-Tornai-karszt (Slovenský kras) tájegység legnagyobb, világméretű jelentőségű barlangja. A Szilicei-fennsík (Silická planina) déli szélén, 339 m tengerszint feletti magasságban fekszik, védőterülete 616 ha. A szomszédos, már Magyarország területén lévő Baradla barlanggal egy 25 km hosszú egységet alkot. Szlovák területen 5368 m barlangfolyosó van, ebből 1315 m a nagyközönség által is látogatható.
Az újkőkorban a barlang a bükki kultúra népének gazdasági- és vallási kultuszközpontja volt. A barlangban építették ki lakóterületeiket, itt végezték vallási gyakorlataikat, fáklyákkal jutottak el a barlang sötés részeiben található vízforrásokhoz és a jó minőségű kerámiaagyaghoz. Egy természeti katasztrófa okozta, hogy az barlang eredeti bejárata megsemmisült, a barlanglakók ekkor nem tartózkodtak a barlangban. A katasztrófa miatt a barlangot később már nem lakták.
A barlangot 1926.10.3-án fedezte fel Ján Majko, aki a barlang négy természetes bejárata közül felfedezte az egyiket. A barlangot 1932.6.1-én tették látogatthatóvá, miután egy mesterséges bejáratot nyitottak. A mai bejárati épületet J. Babjak tervei szerint 1984-ben építették, az épület célja az volt, hogy megakadályozza a barlang ismétlődő elárasztását (utoljára 1981-ben).
A barlang cseppkődíszítése pazar, számos sztalagmittal (alulról felfelé növekvő cseppkőképződmény) és sztalaktittal (a barlang mennyezetéről lfelé növekvő cseppkőképződmény). A legjeletősebb karsztjelenségek közé tartozik a Majko-dóm, a Pagoda, a Kincstár, az Első és Második hajózás és az Őserdő. A barlangon keresztül folyik a Styx földalatti folyó, amelyen a látogatók csónakázhatnak. A csónakázás 150 m hosszú.
Domica 1995-től az UNESCO Világörökség része.
